Terjed a mobil eszközökön történő álláskeresés, miközben a toborzók ebben kicsit le vannak maradva – derül ki az Adecco személyzeti szolgáltató Work Trend Study című globális kutatásából. A céges weboldal szerepe csökken, a közösségi médiáé nő a toborzásban. A fiatalabb és a képzettebb munkavállalók egyre nyitottabbak a smartworkingnek nevezett rugalmas munkaformák iránt.

Az Adecco Csoport, a világ egyik vezető HR szolgáltatója most bemutatott, Work Trend Study nevet viselő tanulmányában arra kereste a választ, hogy hogyan vélekednek az álláskeresők és a munkaadók a közösségi média munkakeresésben betöltött szerepéről, mit gondolnak a jövő munkavégzéséről és a "smartworkingről". Az Adecco felmérésében 26 ország több mint 4.100 munkáltatója és 31.000 álláskeresője – köztük 259 magyar munkavállaló - vett részt.

Mi az a smartworking?
Minden olyan munkavégzési megoldás gyűjtőneve, ami nem a hagyományos irodai tevékenységet jelenti. Ilyen lehet például az otthonról végzett munka, a közösségi irodákból való dolgozás vagy például a tömegközlekedési eszközökről, közterekről mobil eszközökkel (okostelefon, táblagép, laptop) végzett irodai, szellemi munka. A technológiai fejlődéssel egyre bővül a munkavégzésre alkalmas helyek, megoldások száma, amit egyre több, de még mindig a munkavállalói igényekhez képest kevés munkaadó ajánl fel dolgozóinak.

Céges weboldal helyett közösségi média

A tanulmány rávilágít, hogy az álláskeresések kapcsán a legszélesebb körben használt csatornák szerepe – mint amilyen például a vállalati weboldal – csökken, ugyanakkor erőteljesen nő a közösségi médiáé. A professzionális felhasználás tekintetében a közösségi hálózatok között a LinkedIn a legnépszerűbb platform mind a munkaadók (61%), mind az álláskeresők (34%) körében, miközben a Facebook inkább az egyéb szociális aktivitások tere, ami tökéletes a personal branding – azaz önmárkázási – célokra. Az álláskeresők körében éles határ figyelhető meg a két közösségi média használata között.

LinkedIn-Facebook: másra-másra használják az álláskeresők

Míg az álláskeresések tekintetében a legkedveltebb a LinkedIn, addig a Facebook-on inkább azt ellenőrzik le, mit írnak, mondanak egy adott munkáltatóról. A munkaadók nem tesznek ilyen éles különbséget a két platform között, de harmaduk válaszolta, hogy a felvételi beszélgetés során megkérdezi a leendő munkavállalót a közösségi médiában való jelenlétéről. Közel ugyanennyien utasítottak már el jelentkezőt a közösségi profilján szereplő tartalom miatt.

A kutatás szerint a legaktívabb közösségi médiát használó munkakeresők Közép-Európában élnek, 44%-uk rendszeresen használja szakmai célokra ezt a kommunikációs csatornát, ezzel szemben a kelet-európai munkavállalóknak csupán 23%-a. Ugyanakkor a munkaerő-toborzók Ázsiában a legaktívabbak a közösségi médiában, 39%-uk használja rendszeresen, míg ez az arány Kelet-Európában és Amerikában is csupán 9-10%.

Kifizetődik az intenzív social media-használat

A tanulmány megállapítja, hogy a munkavállaló esélye a munkaadóval történő kapcsolatfelvételre egyenes arányban nő a munkakereső által használt közösségi médiumok számával: ha egy hálózaton van jelen aktívan, 16% esélye van arra, hogy egy álláslehetőség megtalálja, ez a szám azonban akár 46%-ra is nőhet, ha mind az öt jelentős nemzetközi hálózatot használja (Facebook, LinkedIn, Twitter, Instagram, YouTube). Érdekesség, hogy a közösségi médián keresztül a munkaerő-toborozók sokszor veszik fel a kapcsolatot passzív jelöltekkel is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akik azt mondják, hogy „nem keresek munkát, de nyitott vagyok az új ajánlatokra” sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak megkeresést, mint azok, akik saját bevallásuk szerint aktívan állást keresnek, de kevésbé aktívak a közösségi médiában.

Nagyobb arányban használnak mobil eszközöket az álláskeresők

A tanulmány megállapítja továbbá, hogy az álláskeresők sokkal inkább „mobilak”, mint a toborzók; míg az álláskeresők 65% használ rendszeresen vagy alkalmanként mobil eszközöket az online álláskereséshez, addig a munkaadók mindössze 41%-a használja ezeket az eszközöket, amikor az aktuális állásokra esélyes jelölteket keresik.

Egyre többen dolgoznának rugalmas formában

A tanulmány szerint a munkavégzés helye szempontjából a rugalmasság kulcsfontosságú tényező lesz a közeljövőben. Annak ellenére, hogy az álláskeresők többsége, és a munkaadók fele még sosem hallott a smartworking-ről, mindannyian erőteljes érdeklődést mutatnak a smartworking megoldások iránt. Az álláskeresők több mint fele szívesen dolgozna otthonról, hasonló számban vannak, akik előnyben részesítenének egy otthonukhoz közeli irodát, harmaduk választana közösségi irodát, és szintén egyharmaduk akár útközben is dolgozna. A hölgyek inkább támogatják az otthonról való munkavégzést, a férfiak a munkahely mobilitását részesítik előnyben, míg a közösségi és a mobil munkavégzést inkább a fiatalok választanák.
A smartworking formák kipróbálása a magasabban képzettek és a fiatal munkavállalók körében jellemző. Aki ebben már tapasztalatot szerzett, szinte kivétel nélkül (92 százalék) szívesen látná (jövőbeli) munkahelyén.

Miközben a munkakeresők nyitottak a smartworking megoldások iránt, addig a munkahelyek jóval óvatosabbak ezek elfogadásában, hiszen egy részük teljesen új megvilágításba helyezi a munkáltató és a munkavállaló viszonyát.

„A megkérdezett magyar munkavállalók 73%-a már keresett információt mobiltelefonján egy potenciális munkaadóval kapcsolatban, a smartworking és coworking fogalmát azonban itthon sem nagyon ismerik. A válaszadók 72%-a már dolgozott otthonról, 18%- használta már a coworkinget, 66% pedig dolgozott vagy akár rendszeresen dolgozik mobileszközről egyéb környezetben is, így például tömegközlekedési eszközön”- mondta el Vég Ottó, az Adecco Kft. ügyvezetője.

Melyek a rugalmas munkaformák (smartworking) legfontosabb előnyei? (rangsorban)

  Álláskeresők Toborzók/HR-esek
Magam osztom be a munkaidőt 1. 4.
Munka-magánélet egyensúly 2. 1.
Kevesebb az ingázással töltött 3. 2.
Olcsóbb a bejárás 4. 5.
Nagyobb hatékonyság 5. 3.
Nagyobb kreativitás 6. 6.
Tudásmegosztás másokkal (nem kollégák) 7. 7.
Kevesebb konfliktus kollégákkal/vezetőkkel 8. 8.
Több kapcsolat a szomszédokkal 9. 9.

A hátrányok között is némi eltérés figyelhető meg a munkavállalói és a munkaadói oldal között. A munkavállalók első helyre a kollégákkal való személyes interakció hiányát jelölték meg, majd a munka és a magánélet összemosódásának veszélyét és a koncentráció nehéz fenntartását (sok figyelemelterelő tényezőt). Mindeközben a cégek képviselői úgy vélekednek, az elszigetelődés a legnagyobb veszély, ezt követi a személyes interakció hiánya, harmadik pedig a céges kultúra megosztásának és képviselének nehézsége.

Az Adecco Work Trends Study-t az Adecco a Milánói Katolikus Egyetemmel együttműködésben készítette el.