Személyzeti szakemberek körében végzett online kérdőíves felmérést a Human Centrum HR szolgáltató. A cégek képviselői az alacsony bérszínvonalban és a munkaerőhiányban látják a fő problémát. A kitörési pontok között említették a motivációs rendszer fejlesztését, a munkaadói márkaépítést, a diákmunkában rejlő lehetőségek jobb kiaknázását.

A válaszok alapján a betanított, a segéd- és szakmunkások, valamint az ügyviteli alkalmazottak a legkeresettebbek. Szintén számottevő a különböző mérnökök (építész- folyamat- minőségbiztosítási- és villamosmérnök), illetve a gyakorlati tudással és tapasztalattal rendelkező szakértők, specialisták hiánya.  A munkaerő-állomány bővítésének mértéke a válaszadó cégek mintegy 60%-ánál maximum 10 főt jelent, 25%-ánál 11-50 fő között lehet.

A munkaerő-toborzás problémái

A válaszok szerint a legnagyobb problémát az alacsony vállalati bérszínvonal jelenti, illetve az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő a telephelyek körül, több pozícióban pedig aggasztó munkaerőhiány tapasztalható. A kutatás szerint a fenti jelenség a közép-magyarországi régióban a leggyakoribb, de nagyobb mértékben megfigyelhető a közép- és nyugat-dunántúli területeken is. A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz még a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a munkáltatói márkaépítés hiánya.

A lehetséges megoldások

A válaszokból egyértelműen kimutatható, hogy a korszerűbb toborzás-kiválasztási technikák, az ösztönzőbb motivációs rendszer, a munkáltatói márkaépítés és a munkavállalók szállítása, elszállásolása jelentene megoldást a munkaerő-toborzással, -megtartással kapcsolatos nehézségekre. Esetenként a részmunkaidő (távmunka, rugalmas munkaidő) bevezetése és a vállalati technológiai fejlesztés, a gazdaságos folyamatok kialakítása is könnyíthetne a problémákon.

A munkaerő-kölcsönzés tendenciái 2017-ben

A Humán Centrum kérdőíve a munkaerő-kölcsönzés jelenségét és annak a különböző cégek életében betöltött szerepét egyaránt vizsgálta. Az adatokból jól látszik, hogy hazai viszonylatban a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása, mint foglalkoztatási lehetőség a vállalatok 36%-ra jellemző, átlagosan 12 hónapnál hosszabb ideig vesznek igénybe ilyen típusú munkaerőt. A kölcsönzés nagyobb arányú alkalmazása könnyítheti a vállalatok munkaerő-gazdálkodásának nehézségeit. A válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a jövőben az eddigivel azonos szinten marad, vagy éppenséggel emelkedik a kölcsönzött dolgozók foglalkoztatásának aránya.

A diákmunka szerepe a vállalatok életében

A munkaadók többsége nem foglalkoztat közvetlenül tanulókat: az iskolarendszerű gyakorlati képzésben résztvevő (pl. duális képzés, ösztöndíjas) diákok alkalmazása elenyésző. Mindemellett nyitottságot mutatnak a diákszövetkezetek bevonására, hiszen a vállalatok 30%-a tervezi a diákmunka tudatos bővítését. A cégek igen eltérően használják ki a diákszövetkezeti együttműködésben rejlő lehetőségeket. A cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák szövetkezet adatai szerint egy-egy diák átlagosan 1-6 hónap közötti időtartamban lát el kisegítő vagy szakirányú tanulmányokat igénylő gyakornoki feladatokat. Alkalmazásukkal a foglalkoztatói ráfordítások csökkenthetőek a főállásúhoz hasonló besorolási díjazás mellett.