18 évesen autósiskolában tanulta meg, hogy vezetőként akkor is használja a visszapillantó tükröket, ha előre megy. Ezt azóta a munkahelyen is alkalmazza. Szakmája jövőjéről elmondta, eddig a HR üzleti fókuszú megközelítésén volt a hangsúly, a következő időszaknak az emberközpontú HR-ről kell szólnia. Németh Zoltán 45 éves, Székefehérváron él, két fiúgyermek (8, 10 évesek) édesapja. Kiderült, nemrég fiai egyik 9 éves barátjától is tanult valamit időgazdálkodásból.

1. Mi volt a legjobb tanács, amit valaha is kapott?
Édesapám két tanácsot adott:  1 - inkább legyél jó szerelő, mint rossz mérnök. 2 - ha talentumot kaptál valamire, bűn elpazarolni. Utóbbit persze nem ő mondta először.

2. Mitől jó egy vezető?
Akkor, ha szereti az embereket. Az a jó, ha nem büszkeséget érez, amiért vezetővé vált, hanem hálás a lehetőségért és felelősséget érez a rábízott emberekért. Az is fontos persze, ha ért a szakmájához, de a technikákat meg lehet tanulni, a megfelelő hozzáállás viszont elengedhetetlen.

3. Ön hol tanulta a vezetést? Mi a legfontosabb alapelve?
18 évesen, a Ferencvárosban, Sanyi bácsi autósiskolájában. Tőle tanultam, hogy akkor is használjam a visszapillantó tükröket, ha előre megyek. Később aztán a munkában sokat figyeltem más vezetőket, és a magam kárán is sokat tanultam. Az odafigyelés, értő meghallgatás mellett a másik alapelvem a bizalom. Ha egy csapat munkája a bizalomra épül, az hatalmas energiákat képes felszabadítani és valós lojalitást szül.

4. Mit becsül leginkább egy kollégájában, mit tolerál legkevésbé?
A jóindulatot értékelem leginkább. Ha bizalommal és jóindulattal fordulunk egymás felé, akkor bármilyen hibát vagy hiányosságot könnyű kiköszörülni. Nehezen viselem, ha valaki nem dolgozik.

5. Van-e valamilyen technikája a hatékony időgazdálkodásra?
Rengeteget küzdöttem a feldolgozhatatlan mennyiségű levelekkel. Aztán rájöttem, hogy magamon kell kezdenem. Csak akkor írok levelet, ha nagyon szükséges, akkor is minél rövidebbet, lehetőleg férjen bele egy telefon képernyőjébe. Kizárólag azoknak címzem, akiknek feltétlenül fontos megkapnia, hogy kíméljem mások idejét, és így én is sokkal kevesebb választ kapok. A módszer működik, lényegesen csökkent a bejövő leveleim száma.

Azt hiszem, itt az ideje a szóbeli kommunikációmba is átültetni ezt a gyakorlatot. Nemrég nálunk volt Ádám, a gyerekeim halk szavú, kilenc éves barátja, aki két mondattal válaszolt egy kérdésünkre, majd megtoldotta még eggyel. Rögtön hozzátette: na, megint mondtam valami fölöslegeset. Meghökkentünk. Sokat tanultunk ebből az egy mondatból.

Karrierút
  • 1994 Közgazdász diploma
    Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola
  • 1995-1997 Képzési menedzser
    Philips Monitors Magyarország
  • 1997 Közgazdász másoddiploma
    Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Corvinus)
  • 1999-2000 Szervezetfejlesztési manager
    JIT Electronics Magyarország
  • 2000-2002 HR projekt menedzser
    Unilever
  • 2002-2009 Osztályvezetői pozíciók (képzés, kiválasztás, szervezetfejlesztés)
    Pannon GSM
  • 2006 Kétnyelvű MBA diploma
    Budapesti Corvinus Egyetem
  • 2009-2011 Humánerőforrás igazgató
    Telenor Magyarország
  • 2011-2012 Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes
    Telenor Montenegro
  • 2013. januártól Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes
    Telenor Magyarország


6. Szokott-e otthonról dolgozni?
Nálunk, a Telenornál abszolút támogatott a térben és időben rugalmas munkavégzés. Én is szoktam és szeretnék még többet otthonról dolgozni, nagy segítséget jelent néha a munkaszervezésben. Bár a gyerekek nehezen értik, hogy ha otthon vagyok, miért nem focizunk. Ha a családdal vagyok, ma már nem nézem a leveleimet a telefonon, és vasárnap sem dolgozom.

7. Milyen tervei vannak HR vezetőként a következő hónapokra?
Van feladatunk bőven, hiszen az egész iparág és a Telenor is komoly átalakuláson megy keresztül. Most azon dolgozunk, hogy még jobban megértessük a munkatársakkal a változás szükségességét, érthetőbbé tegyük számukra az új irányokat. Szeretnénk még inkább bevonni őket a változás folyamatába, hogy akár élvezni is tudják az útkeresést, a kreatív problémamegoldást. Az átalakulás részeként újra akarjuk gondolni, hogy mit kínálunk a munkatársainknak, miért jó a Telenornál dolgozni. Azt is definiáljuk, milyen értékek kötik össze a közösségünket, és mi annak a pszichológiai szerződésnek az alapja, ami létrejön közöttünk.

Másik nagy feladatunk pedig egy nemzetközi szintű transzformáció, hiszen a globális Telenor klaszterekbe fogja össze az egyes régiók leányvállalatait a szinergiák kiaknázása, valamint az ügyfelek minél jobb kiszolgálása érdekében. A nemrég megalakult CEE klaszter vezetője az én főnököm, a Telenor Magyarország vezérigazgatója, így ezzel az átalakulással számos szakmai feladat és lehetőség jár.

8. Mit tart manapság a legnagyobb kihívásnak a HR-ben?
A változás és a transzformáció ma már állandó, és nem kivételes esemény, mint régen. Ez megnehezíti a hosszú távú tervezést, pedig az nagyon fontos.

9. Milyen szakmai rendezvényeken járt az utóbbi években?
Az Insead és az IMD üzleti iskolákban vettem részt szakmai kurzusokon, ahol a digitalizáció volt a fő téma.

10. Milyen lesz a szakmája 10 év múlva?
Az elmúlt 10 évben arról beszéltünk, hogyan legyen a HR üzleti fókuszú. Szeretném, ha a következő 10 évben a HR ember központú lenne. Éppen a környezet gyors változása miatt fontos, hogy az alapvető emberi igényekre összpontosítsunk. A legalapvetőbb munkavállalói igények néhány ezer év óta változatlanok, ezért azt kellene megvizsgálnunk, hogyan manifesztálódnak ezek az új környezetben.

11. Ha nem a HR-ben dolgozna, mi lenne az álommunka az ön számára?
Azt hiszem, akkor is megtalálnám a módját, hogy az emberekkel dolgozzak. Szívesen nyitnék például egy panziót, ahol az emberek jól érzik magukat.

12. Hogyan kapcsolódik ki munka után?
Elsősorban a családdal, barátokkal, szeretettel teli közösségekben. A gyerekek, a kert, az állataink, az olvasás, színház a feleségemmel – nekem ez a legjobb kikapcsolódás.

Korábbi portré cikkeink