Ezzel az ajánlattal teszteli egy amerikai cég a dolgozói elkötelezettséget a próbaidő után. A példát Tóth Gergely, a Brain Bar Budapest vezetője említette egy sajtóbeszélgetésen. Ennek apropóján formabontó munkahelyi intézkedésekből gyűjtöttünk össze néhány példát.

A cipők internetes kereskedelmére szakosodott amerikai Zappos híres formabontó HR-es intézkedéseiről. Ennek egyik példája a munkatársi elkötelezettség tesztelése. Minden új kolléga 4 hetes betanítási szakaszon megy keresztül, amiből két hetet a telefonos ügyfélszolgálaton töltenek. Ezt követően a munkatárs dönthet. Vagy folytatja a munkát vagy felmond és 4 ezer dollár (1,1 millió forint) készpénzzel távozik. A cégvezetés szerint aki 4 ezer dollár miatt otthagyja őket, ő nem érzi jól magát a munkahelyen vagy nincs annyira erős kötődése a cég felé, hogy megérje őt marasztalni. Állítólag a kollégák az esetek 2 százalékában kérik a pénzt a folytatás helyett, ami kicsi ár azért, hogy mentalitásban, elkötelezettségben erős csapat jöjjön létre.

Érdekesség, hogy a Zapposnál megbukott egy másik forradalmi ötlet, a „holacracy” névre keresztelt struktúra. Ez egy vezető nélküli, önszerveződő csapatokból összeállt működés lett volna. Korábban a Google is megpróbálkozott ezzel, de náluk sem vált be, gyorsan leállították a projektet.

Pihenőszoba egyre több cégnél

Magyarországon egyelőre csak néhány technológiai startupnál (Prezi, Ustream) látni erre példát, az Egyesült Államokban viszont a munkaadók 6 százaléka biztosít lehetőséget sziesztára. A Journal of Sleep szaklapban 2011-ben megjelent kutatás szerint az USA-ban 63 milliárd dollárral több értéket lehetne előállítani, ha a dolgozók minden munkahelyen szundíthatnának napközben. Érdekesség, hogy a pihenőszobát olyan konzervatív világcég, mint a PricewaterhuseCoopers is bevezette svájci irodájában.

Négynapos munkahét Borsodban és Mexikóban

Két héttel ezelőtt érkezett hír a borsodi Nyakigláb Kft-ről, amely egyedi fakerítések készítésével foglalkozik. Az ügyvezető szerint sok idő elmegy egy nap a munkába való belerázódással – munkaruha felvétele, szerszámok előkészítése, az előző napi privát történések megbeszélése – így a heti négyszer 10 óra munkaidő sokkal hatékonyabb, mint az ötször 8 óra. „Kipróbáltuk, és az embereink hamar megszerették az új munkarendet. Ma már elmondhatom, hogy az új szisztéma érezhetően erősítette a céghez való ragaszkodásukat, és a családjuk élete is tervezhetőbb lett. Gyakorlatilag minden hétvégéjük hosszú, így mindenre jut elegendő idő” – nyilatkozta a nol.hu internetes híroldalnak Kusinszki András ügyvezető.

A négynapos munkahét bevezetése egyébként világszerte több cégnél napirenden van. A mexikói Carlos Slim, a világ negyedik leggazdagabb üzletembere a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta, a Telmex telekommunikációs cégénél opcióként felkínálta és azzal a dolgozók 40 százaléka élt.

Bármikor szabadságra mehetsz

Két évvel ezelőtt Richard Branson brit milliárdos vállalkozó meghökkentő ötlettel rukkolt elő. A Virgin tulajdonosának vagyonkezelő cégeinél bármikor szabadságra mehetnek a kollégák, amikor akarnak. Nem tagadja, hogy az ötlet mástól származik. Legidősebb lánya, Holly küldött neki egy újságcikket, ami a Netflix streaming szolgáltató rugalmas szabadságolási gyakorlatáról szólt. Bransonnak megtetszett az ötlet és lépett. A Virginnél már nem kell a felettestől kérvényezni a szabadságot. Bárki elmehet egy órára, egy napra vagy egy hétre, ahogyan jónak tartja.

Branson szerint a fix munkaidő már úgyis a múltté, ezért a hagyományos szabadságkiadásnak sincs értelme. „Arra kell koncentrálnunk, hogy milyen feladatokat végeznek el a munkatársak és nem arra, hogy mennyi időt töltenek az irodában” – mondja. Azt persze hozzáteszi, bárki, bármennyi időre megy el, ezt az ügyfelek nem érzékelhetik és a munkát továbbra is a legjobb minőségben kell elvégezni.

A munkaidő 20 százaléka alkotói szabadság

Évekkel ezelőtt a Google keresőóriás szabadon felhasználható munkaórákkal akarta a cégen belül a kreatív energiákat mozgósítani. Ez praktikisan azt jelentette, hogy heti egy napot minden programozó saját projekt kidolgozására használhatott. A „20 százalékos szabály” egyik eredménye például a Gmail levelezőprogram vagy az AdSense hirdetési rendszer. Két évvel ezelőtt a szabályzaton szigorított a Google. Már nem automatikusan jár ez az opció, hanem vezetői engedély kell hozzá megfelelő indoklással.