Egyre nehezebb megfelelő szakmai gyakorlatost találni a cégeknek, így ki kell lépniük a hagyományos egyetemi világból – mondták el nagy, multinacionális cégek képviselői a Tempus Üzleti Kávéház című rendezvényen. A LEGO és az Ericsson képviselője bemutatta a fiatalok beillesztését és a mentor program felépítését. Sok munkaadónak új irány lehet, ha az Erasmus+ program keretében külföldről fogad tehetséges fiatalt. Erről már a programot kezelő Tempus Közalapítvány munkatársa beszélt. Kiderült az is, hogyan éli meg egy magyar hallgató a külföldi szakmai gyakorlatot, és milyen számára az ideális mentor.

+ Miért kellenek a szakmai gyakorlatosok egy cégbe?

- Ács János (a LEGO magyarországi gyárának onboarding managere): Egyrészt friss gondolatokat hoznak a cégbe, például segítenek a folyamatok újragondolásban. Másrészt könnyebb így az utánpótlás biztosítása. Korábban megismerjük őket és esetleges üresedés esetén lesz egy tehetségbázis, amihez nyúlhatunk.

+ Mennyire nehéz manapság szakmai gyakorlatost találni?

- Beskid Vilmos (az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési igazgatója): Egyre nehezebb. A BME-vel és az ELTE-vel hosszú időre visszanyúló együttműködést alakítottunk ki.

Már a labormunkát nálunk végzik a hallgatók. Amikor eljön a gyakorlat ideje, nagyjából tudjuk, kiket szeretnénk fogadni. Ki kell azonban lépnünk a mérnöki ökoszisztémába, még inkább láthatóvá kell válnunk. Nem elég az egyetemekre menni, hanem különféle meetupokon, startup rendezvényeken is ott kell lenni. Fontosabbá válik a munkaadói márkaépítés is: sokat áldozunk rá időben és pénzben.

+ Egy ilyen közismert brand esetében is, mint a LEGO?

- Ács János: A termékeink közismertek és kedveltek, munkaadóként már nem vagyunk annyira szem előtt. Két felsőoktatási intézménnyel van kapcsolatunk, ahol dolgozóink oktatási tevékenységet is ellátnak. Állásbörzéken, az oktatási intézmények közösségi médiás hálózatán keresztül, employer branding kampányokkal illetve munkatársaink segítségével próbáljuk a hallgatókat megszólítani.

+ Ki az önök számára az ideális gyakornok?

- Ács János: Aki cselekvőképes, önmagáért is felelősséget vállal, akar tanulni és fejlődni, lelkes, beszél legalább egy idegen nyelvet. Nyíregyházán és környékén a nyelvtudás gyakori hiányosság. Még a szakmai gyakorlatosnak is tudnia kell angolul kommunikálnia például a dániai billundi gyárban dolgozó kollégával telefonon vagy emailben.

- Beskid Vilmos: A nyelv nálunk is probléma. Fontos az önállóság, a kezdeményezés, a kérdezés képessége. Mivel magas hozzáadott értékű munkát végzünk, így elsősorban mesterszinten tanuló egyetemistákat veszünk fel gyakorlatra.

+ Hogyan zajlik a gyakorlatosok cégbe illesztése?

- Ács János: Már a kiválasztás végén felkészítjük őket a rájuk váró feladatokra. Minden hallgatónak adunk betanulási tervet.

Ez az adott egység munkájába való beilleszkedést és egy önálló projektfeladat kidolgozását jelenti.

Lesz neki egy kapcsolattartója, mi ’brickmate’-nek hívjuk, aki megfogja a kezét, bemutatja neki a munkahelyet és a kollégákat, bevezeti őt a közösségbe. Diákszövetkezeten keresztül foglalkoztatjuk őt, hogy előnyösebb bérezést tudjunk számára biztosítani.

- Beskid Vilmos: Éves szinten 70-80 szakmai gyakorlatos érkezik.  A csapatvezető fogadja, körbevezeti őt, információs email érkezik az új postaládájába.  Majd kijelölünk számára egy mentort, aki mellette ül és napi szintű kapcsolatban áll vele. Nálunk 7-8 kolléga dolgozik közös térben, napi fél órás közös megbeszéléssel. A gyakornok ennek a csapatnak válik a részévé.

+ Ki a jó mentor?

- Beskid Vilmos: Fontos, hogy önként jelentkezzen a feladatra. Legyen benne szándék az információ megosztására, akarjon segíteni és maga is tanulni. Meg kell lennie benne a vezetői képesség csírájának, ugyanis a mentorok lesznek a jövő csoportvezetői.

- Ács János: Én is az önkéntes jelentkezést emelném ki. Tulajdonságokban a szakmai tudás elsődleges. Aki szeretne mentor lenni, kérhet segítséget a szakmai vezetőjétől vagy a HR-től ahhoz, hogy mit és hogyan kell tennie egy hallgatóval.

+ Mi a motiváció abban, hogy valaki mentor legyen?

- Beskid Vilmos: Nincs külön juttatás számukra, munkaidejük 10-15 százalékát erre fordíthatják és közelebb kerülhetnek egy későbbi vezetői kinevezéshez.

- Ács János: Nincs anyagi ösztönző nálunk sem. Felkelthető azonban az érdeklődés, ha már az elején, a kiválasztási folyamatba bevonjuk a mentort.

+ Miért éri meg a mentorálás, ha a szakmai gyakorlatosok nagy részéből nem lesz munkavállaló?

- Ács János: A legjobb munkáltatói arculatépítés, ha az elégedett gyakornok hírét viszi a cégnek, elmeséli a gyakornoki időt a kapcsolati hálójában, ajánlja a munkahelyet másoknak. Tapasztalatunk szerint ugyanis a dolgozói ajánlás a leghatékonyabb toborzási eszköz.

+ Mi történik a gyakorlat végén?

- Beskid Vilmos: Aki jól teljesített, nagy többségében részmunkaidős lehetőséget kaphat, ami 1-2 éves is lehet. Vállalatunk támogatja msc szinten a diploma-, valamint utána a phd-munka írását is.
Ács János: Nálunk is előfordul, hogy diplomadolgozat-írási lehetőséget ajánlunk, ha a téma illeszkedik a cég tevékenységéhez. Emellett meghosszabbítható a gyakorlat és üresedés esetén később főállásra is váltható.

Ilyen a jó mentor - a gyakornok szemével

Fejér Mercédesz 2016-ban végezte szakmai gyakorlatát három hónapon át Magyarország Lisszaboni Nagykövetségén az Erasmus+ program keretében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójaként nagyon érdekli a diplomácia, jelentkezett az egyetemén, majd második lépcsőben a Külgazdasági és Külügyminisztériumban folytatódott a pályázás.

„Egy nagy szervezetnél fennáll az a veszély, hogy elveszik a gyakornok, ezért kisebb egységbe szerettem volna kerülni, ahol nagyobb skálán mozognak a feladatok, közvetlenebb a kapcsolat, több mindenbe belelátok” – mondja elképzeléséről. Így esett a választása Magyarország lisszaboni Nagykövetségére. A sikeres felvételi után motivációs levelet írt, majd a fogadási értesítés megérkezését követően repülőjegyet intézett, szállást szervezett és már indult is a nagy kaland.

Kiérkezésekor két mentora is lett. Egyikük egy egyetemi hallgató, aki segítette a napi életbe való beilleszkedést, a másik, a szakmai pedig az ottani konzul. „Az első napokban meg kellett mutatnom szakmai mentoromnak, hogy nagyon akarok fejlődni, nem a könnyű ’megúszás’ érdekel. Amint ezt érezte, sok feladatba belevont, nagyobb felelősséggel járókba is."

Mercédesznek tetszett a folyamatos kapcsolattartás, hogy minden héten átbeszélték az előző hetet, mi sikerült jól, mi kevésbé. „Havi 500 euró ösztöndíjat kaptam, ami a lakhatást és a közlekedést fedezte, tehát valamennyit saját zsebből is hozzá kellett tenni. De megérte minden euró befektetés” – vallja. Mercédesz idén nyáron diplomázik, és biztos benne, hogy a kinti munkahelyi tapasztalat, angoltudása fejlődése és az alapszintű portugáltudás segíti őt frissdiplomásként az álláspiacon.

Így vágjon bele munkaadóként az Erasmus+-ba

Az EU által finanszírozott Erasmus+ program szakmai gyakorlatos ösztöndíjával tavaly 1162 fiatal érkezett magyar munkaadókhoz. Beke Márton, a programot magyar részről kezelő Tempus Közalapítvány csoportvezető-helyettese elmondta: a legtöbben Romániából, Franciaországból, Olaszországból és Németországból jöttek e formában. A munkaadók számára előny, hogy nincs vagy alacsony a bérköltség, a hallgatóknak megmarad külföldi hallgatói státuszuk és ösztöndíjat kapnak EU-s forrásból (havonta 150-500 euró között, országtól függően).

Beke Márton (Tempus Közalapítvány, jobbra) a pódiumbeszélgetésen: Az Erasmussal érkező szakmai gyakorlatos a piacszerzésben is tud segíteni a cégeknek.

„Érdemes külföldi egyetemek karrier irodáival felvenni a kapcsolatot vagy hazai egyetemeken tanuló külföldi Erasmus+ hallgatók is megkereshetőek. Hasznos lehet továbbá, ha a vállalatok stratégiai kapcsolatokat alakítanak ki egyetemekkel, ily módon is biztosíthatva a szakmai gyakorlatosok utánpótlását. Mivel 12 hónapot lehet Erasmus+ státuszban tölteni, elképzelhető, hogy egy fél évet itt tanuló fiatal, szakmai gyakorlatra újabb fél évet itt töltsön. A külföldi egyetemista alkalmazásának minimális az adminisztrációs terhe, a cégbe való beillesztésbe, a számára és a cégnek is hasznos feladatokba azonban érdemes energiát fektetni.”

Beke Márton hozzátette, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldről jövő fiataloknak jók a képességei: a problémamegoldás, az önbizalom, a nyitottság, a tanulási képesség, a munkahelyi hatékonyság, profik az új technológiák használatában. Ha pedig a gyakorlat után visszatérnek hazájukba, akkor a magyar cégnek máris van egy újabb kapcsolata, ami a piacszerzésben is segíthet.